Nők millióinak életét mentette meg a Nobel-díjas felfedezés
A hetvenes években szinte semmit sem tudtak a méhnyakrákról, annak kialakulásáról, pedig már akkor nők millióinak életét veszélyeztette a daganatos megbetegedés. Kutatóorvosok és gyógyszerészek kezdték az okokat keresni, a statisztikák alapján egy időben a prostituáltak betegségének tartották. A német virológus, Harald zur Hausen jelentette ki először, hogy a papillómavírusok állnak a méhnyakrák kialakulásának hátterében.
A hetvenes években egyre elkeseredettebb harc folyt a nők millióinak életét veszélyeztető méhnyakrák ellen – írta az nlc.hu. A kutatóorvosok és a gyógyszerészek az Epstein-Barr vírust (EBV) és a herpesz szimplex vírust (HSV) próbálták legyűrni, úgy vélték, ezek felelősek a méhnyakrák kialakulásáért. Ezek ismeretében volt meglepő, amikor egy fiatal német virológus, Harald zur Hausen felvetett egy új lehetőséget. Zur Hausen mindig is tudta, hogy kutatni akar, de úgy vélte, a siker érdekében orvosként is praktizálnia kell, ezért pályája elején számos klinikán kapcsolódott be a gyakorlati munkába. Mindez arra is jó volt, hogy megtanulja a baktériumokkal és vírusokkal végzett laboratóriumi munka alapjait.
„Kizárt, hogy létezik olyan vírus, ami rákot okoz”
Figyelme 1972-ben fordult az egyre gyakrabban megjelenő méhnyakrákos megbetegedések vizsgálata felé. Megszállottan kereste a kórokozót, amely annyi embernél okozott rákot. Eleinte a herpesz szimplex vírusra gyanakodott, abból kiindulva, hogy több esetben is genitális szemölcsökből alakult ki a rosszindulatú daganat. Feltűnt neki az is, hogy a statisztikák szerint a méhnyakrák kialakulása gyakoribb volt a prostituáltak körében, így azt gyanította, hogy nemi úton terjedő kórokozót kell keresnie. Azzal is tisztában volt, hogy a szemölcsöket papillómavírusok okozzák, így ezekre fókuszált. Elméletével először 1974-ben állt a nyilvánosság elé, de a kutatók kételkedtek a felvetésében, kizártnak tartották ugyanis, hogy létezik olyan vírus, amelyik rákot okoz.
A megszállottság eredményhez vezet
A hetvenes évek második felében már a Freiburgi Egyetem virológiai intézetét vezette, amikor csapatával sikeresen fedezte fel a humán papillómavírus-6-ot (HPV-6). Ennek köszönhetően sikerült azonosítaniuk a HPV-11-et, amelyet már ki tudtak mutatni a méhnyakrákos daganatokban is. A nyolcvanas évek közepére sikerült minden kétséget kizáróan bizonyítaniuk, hogy a HPV 16-os és 18-as típusa felel a méhnyakrák túlnyomó többségéért. Ez a felfedezés nők millióinak életét mentette meg, Harald zur Hausen pedig 2008-ban fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat kapott kutatási tevékenységéért.
Az öngondoskodás életet menthet!
A felfedezés önmagában azonban kevés, a méhnyakrákkal kapcsolatos halálozási statisztikák javításához megfelelő védekezésre is szükség van. Azt hamar felismerték a kutatók, hogy a vírus terjedését kell megakadályozniuk, ehhez pedig megfelelő védőoltásra van szükség. A Harald zur Hausen eredményei alapján kifejlesztett vakcina megakadályozza a Humán papillómavírus leggyakoribb és legagresszívabb rákkeltő típusai által kiváltott, esetlegesen méhnyakrákot okozó fertőzés kialakulását.
A HPV elleni védekezésnek ugyanakkor csak az egyik fele a védőoltás, a már fennálló fertőzést, vagy rákmegelőző elváltozást azonban ez nem gyógyítja meg! A legfontosabb a rendszeresen elvégzett szűrővizsgálat. Manapság már idehaza is elérhető olyan önmintavételi teszt, amelyet interneten keresztül lehet megrendelni, a sejtkenet levétele pedig gyors, egyszerű, fájdalommentes, vizsgálata viszont profi, laboratóriumi körülmények között történik. A teszt a súlyos rákmegelőző esetek és a rákok gyakorlatilag 100%-át tudja azonosítani, szemben azzal, hogy a citológia a rákos eseteknek akár a 30%-át nem fedezi fel, a rákmegelőző műtendő eseteknek pedig közel 50%-át véti el.
*
Az Easy HPV Test weboldalán további részleteket is talál az önmintavételi eszközről.
