The New York Times: Mit kell tudni az omikron variánsról

Írta: Jesse Bloom és Sarah Cobey

A Seattle-i Fred Hutchinson Rákkutató Központban található Dr. Bloom laboratórium kísérletek és számítások egyvelegét használja vírusok, például a SARS-CoV-2 evolúciójának tanulmányozására. Dr. Cobey egy számításokat végző csapatot vezet a Chicagói Egyetemen, amely az immunitás, a vírus evolúciójának és a továbbadás kölcsönhatásait vizsgálja.

Az elkövetkező napokban és hetekben a világ minden tájáról érkező tudósok osztanak meg korai információkat a SARS-CoV-2 új Omicron változatáról. Mi két kutató vagyunk, akik a vírusok evolúcióját tanulmányozzák, valamint szoros figyelemmel követjük az adatokat, amint azok nyilvánosságra kerülnek. Ez az új kutatás magába foglalja az olyan laboratóriumi vizsgálatokat, amelyek azt nézik, hogy a vírus miként viselkedik az antitestekkel, valamint tartalmazza a megbetegedések kimeneteleinek megfigyelését és a fertőzésekre és kórházi kezelésekre vonatkozó nagyméretű adathalmazok elemzését. Az adatok három kulcskérdésre próbálnak választ adni, amelyek mindegyike fontos az Omicron kockázatának megértéséhez.

Mennyire tudja az Omicron kicselezni az oltásokból és korábbi fertőzésekből származó antitesteket?

Az Omicron számos mutációt tartalmaz, különösen a tüskefehérjében, amely az oltással és a korábbi fertőzés által termelt antitestek fő célpontja. Ez az oka annak, hogy a tudósok aggódtak amiatt, hogy ez kikerülheti az oltások vagy a Covid-19 által felépített védelmet. Laboratóriumi kísérletek már kimutatták, hogy az Omicron olyan mutációkkal rendelkezik, amelyek körülbelül 20-40-szeresére csökkentik az antitestek fertőzésgátló képességét.

Egyértelmű bizonyíték van arra, hogy az Omicron fokozott antitest-rezisztenciája több fertőzéshez vezet a beoltottak és korábban fertőzöttek körében. Egy dél-afrikai tanulmány szerint az emberek nagyobb arányban fertőződnek meg másodszor is Omicronnal, mint a béta és delta variánsok által okozott korábbi hullámok esetén. Az Omicron enyhe vagy közepesen súlyos fertőzéseket is okozott az olyan személyeknél, akiket beoltottak és emlékeztető oltást is kaptak. Egy korai brit jelentés becslése szerint a tünetekkel járó megbetegedések elleni vakcina hatékonysága alacsonyabb az Omicron ellen, mint a Delta ellenében.

Ezek a korai eredmények arra utalnak, hogy a vakcinák nem biztos, hogy olyan jól védenek a fertőzések ellen, mint korábban. És van esély arra is, hogy a jövőben Omicron-specifikus emlékeztető oltásokra lesz szükség.

Vajon az immunitásunk továbbra is megvéd minket a súlyos megbetegedéstől?

Még akkor is, ha egyes antitestek nem blokkolják az Omicron által okozott fertőződést, a T-sejtek és más, oltásból vagy fertőzésből származó antitestek védelmet nyújthatnak a súlyos megbetegedés ellen. Más szóval, előfordulhat, hogy a halálesetek és a kórházi kezelések nem követik olyan szorosan az esetszámokat, mint a korábbi pandémiahullámokban. Ennek méréséhez klinikai, kórházakból és epidemiológiai vizsgálatokból származó adatokra van szükség, amelyek nyomon követik az emberek fertőződését és tüneteit az idő múlásával. Az ilyen vizsgálatok több időt vesznek igénybe, mint a laboratóriumi kísérletek.

A súlyos Covid-19 kialakulásához általában több hét kell, ezért a haláleseteket és a kórházi kezeléseket a tudósok a folyamatokat késve követő mutatónak („lagging indicator”) nevezik. Tehát bár nem árt optimistának lenni, amikor korai anekdotikus jelentéseket hallunk arról, hogy a beoltott embereknek csak enyhe tüneteik vannak, ne feledjük, hogy időbe telik, amíg megbízható adatokkal fogunk rendelkezni a megbetegedés súlyosságáról. Lehetséges például, hogy az Omicron enyhébb betegséget okozhat azoknál az embereknél, akiket korábban beoltottak vagy akik megfertőződtek, viszont súlyos betegséget okoz az immunitás nélküli embereknél. Ez hatással lesz a kórházakra rakódó terhekre.

Az Omicron fertőzőbb, mint a Delta?

Tudjuk, hogy az Omicron jól terjed, mert számos országban egyre több esetet okoz. Két tényező is hozzájárulhat ehhez: Az Omicron erősen képes az immunitással nem rendelkező emberek megfertőzésére, valamint fokozottan képes megfertőzni az oltások vagy a korábbi fertőzések miatt korábban már immunitást szerzett személyeket.

E két tényező egyensúlya határozza meg, hogy az Omicron minden populációban fertőzőbb-e, mint a Delta, vagy csak olyan helyeken, mint Dél-Afrika és más országok, ahol nagy az immunitás a korábban már megfertőződött emberek miatt. Az Omicron fertőzőképességének jobb megértéséhez a tudósoknak meg kell mérniük a különböző embercsoportoknál a más variánsokhoz képest mutatott terjedési ütemet. A kérdés megválaszolása segíthet megjósolni a lehetséges kórházba kerülési számok emelkedésének időpontját.

Mit árulnak el a válaszok?

Az Omicron esetében többféle forgatókönyv létezik.

Az egyik az, hogy az Omicron annyira fertőző, hogy az egész világon el fog terjedni és felülmúlja az összes többi változatot, beleértve a Deltát is, így a jövőben minden új vírus az Omicron leszármazottja lesz. Ez a forgatókönyv 2020 közepén történt meg a D614G nevű változattal (ez még azelőtt történt, hogy a változatok görög nevet kaptak volna), amelyből az összes későbbi változat származik.
 
Egy másik forgatókönyv az, hogy az Omicron egyes helyeken elterjed, de végül kiderül, hogy kevésbé fertőző, mint más változatok, majd végül kiesik a képből. Ez történt az Alfával és a Bétával 2021 első felében.

Függetlenül attól, hogy az Omicron teljesen kiszorítja-e a többi változatot, valószínűleg az esetszámok növekedését fogja okozni világszerte. Ennek a megugrásnak a mértéke a különböző populációk immunitási szintjétől, a hatályos közegészségügyi intézkedésektől és az olyan tényezőktől függ, mint a hőmérséklet és a páratartalom szezonális változásainak a fertőzőképességre  gyakorolt hatása, amelyek eddig még kevéssé ismertek.

Ha az Omicron az esetszámok növekedését jelenti, azonban kevésbé súlyos megbetegedéseket okoz, mint a Delta, az minden bizonnyal jó hír lenne. Azonban ha széles körben elterjed, akkor nagyon sok ember kerülhet kórházba. Nem szabad elfeledni azt sem, hogy lehetséges, hogy az Omicron legalább olyan súlyos lehet az immunitással nem rendelkező embereknél, mint a Delta. Még szintén nem értjük a Covid-19 fertőzés hosszú távú egészségügyi következményeit, és hetekbe telhet, amíg megértjük, hogy az Omicron hogyan hat a különböző immunitással rendelkező embercsoportokra.

Várhatóan az Omicron ellen is segítséget nyújtanak azok az intézkedések, amelyek más változatok terjedését is korlátozzák. Ez magában foglalja az oltottsági lefedettség növelését, a gyors, tömeges tesztelések támogatását, a beltéri szellőztetés javítását, a maszkok használatának ösztönzését (valamint a jobb minőségű maszkokra való átállást), továbbá az emberek segítését abban, hogy felismerjék a fertőződést, megkönnyítve ezzel az elkülönítést. Bizonyítékok vannak arra vonatkozóan, hogy az emlékeztető oltás megnöveli az azon túli védelmet, amelyet csak az elsődleges oltási sorozat nyújt.

Tekintettel az Omicron kiterjedt mutációira, Omicron specifikus vakcinák készítésére is szükség lehet.

Ha elfogadjuk ezeket az intézkedéseket, miközben figyeljük az ismeretlen tényezőket, az egyensúlyt teremt abban, hogy csökkentsük a kockázatokat, miközben továbbra is élvezhetjük az életünket. A tudósok is ugyanúgy ebben reménykednek, mint mindenki más.