Mikor nem javasolt a véralapú vastagbélrákszűrés (pl. CcolonAiQ teszt) alkalmazása?
Az alábbiakban összefoglaljuk azokat az állapotokat és körülményeket, amikor a jelenlegi nemzetközi irányelvek alapján nem ajánlott ezt a vérből végzett szűrővizsgálatot használni. (Zárójelben jelezzük, hogy az adott tényező átmeneti (ideiglenes) vagy tartós kizárást jelent-e a vérteszt szempontjából.)
- Tünetek fennállása esetén (ideiglenes kizárás): Ha a páciensnek vastagbélrákra utaló tünetei vannak – például véres széklet, visszatérő vagy súlyos hasi fájdalom, vagy a székletürítés szokásainak megváltozása –, akkor nem szűrővizsgálatra (vértesztre), hanem mielőbbi diagnosztikus kivizsgálásra van szükség. Ilyen esetben a kolonoszkópia az elsődlegesen javasolt vizsgálat.
- Pozitív széklet-alapú teszt után (ideiglenes kizárás): Amennyiben a közelmúltban elvégzett székletteszt – például a FIT vagy a guajak-alapú székletvér teszt (gFOBT) – pozitív eredményt mutatott, nem ajánlott ezt egy véralapú szűréssel “ellenőrizni”. Ilyen esetben a protokoll szerint haladéktalanul kolonoszkópiát kell végezni a pozitív eredmény okának tisztázására, mivel egy vérteszt negatív eredménye hamis biztonságérzetet keltene.
- Friss kolonoszkópiát követően (ideiglenes kizárás): Ha a páciens nemrégiben kolonoszkópiás vizsgálaton esett át, és az negatív (rendben lévő) eredménnyel zárult, akkor nincs szükség újabb szűrővizsgálatra ebben az időszakban. Ilyenkor a véralapú teszt alkalmazása nem javasolt, mert egy normál kolonoszkópiát követően átlagosan 5 évig elegendő a következő szűrésig várni.
- Terhesség vagy szoptatás idején (ideiglenes kizárás): Várandós vagy szoptató anyáknál rendszerint elhalasztják a vastagbélrákszűrést a terhesség és a szoptatás befejezése utáni időszakra. Egyrészt a terhesség alatt a kolonoszkópia – amely egy pozitív szűrőteszt esetén szükséges volna – csak indokolt esetben végezhető biztonsággal. Másrészt a véralapú tesztek gyártói sem javasolják a vizsgálatot várandós állapotban (ez egy átmeneti kizáró ok, a szűrést célszerű a szülés és a szoptatás után pótolni).
- Gyulladásos bélbetegség (IBD) fennállása (tartós kizárás): Akiknél Crohn-betegség vagy colitis ulcerosaismert, azok nem tartoznak az átlagos kockázatú csoportba, ezért számukra a véralapú szűrés nem megfelelő. Ezeknél a betegeknél a vastagbélrák kockázata magasabb, így az irányelvek eltérő, szigorúbb szűrési protokolltajánlanak (pl. 8-10 év betegségfennállás után kezdődő rendszeres kolonoszkópiás ellenőrzés). Vagyis az IBD-ben szenvedők számára a véralapú teszt önmagában nem javasolt, helyette közvetlen endoszkópos szűrés szükséges.
- Személyes kórtörténetben vastagbélrák vagy adenómás polip szerepel (tartós kizárás): Ha a páciensnek korábban colorectalisan rákja volt, vagy eltávolítottak nála adenómás polipot, akkor nem tekinthető átlagos kockázatúnak, és számára a véralapú szűrés nem megfelelő. Az ilyen betegek utánkövetését kolonoszkópiávalvégzik az irányelvek alapján, egyénre szabott időközökkel, nem pedig vér- vagy székletvizsgálattal. Ez egy tartós kizáró ok, hiszen a személyes előzmény miatt élethosszig fokozott rizikójú csoportba tartozik.
- Életkoron kívüli célcsoport (életkorfüggő kizárás): A vastagbélrákszűrés – beleértve a véralapú teszteket – csak meghatározott korcsoportban ajánlott az átlagos kockázatú embereknél. Jelenleg a legtöbb irányelv szerint 40 éves kortól 75 éves korig javasolt szűrni rendszeresen. 75 év felett pedig egyéni mérlegelés alapján folytatódik vagy fejeződik be a szűrés; 85 év felett a rutinszűrést már nem ajánlják a szakmai szervezetek. Ez azt jelenti, hogy ha a páciens életkora kívül esik a javasolt intervallumon, akkor a véralapú szűrés (és általában bármely szűrés) nem javasolt számára.
